A Népkör Magyar Kultúregyesület kétségtelenül a horvátországi magyarság egyik legrégibb művelődési szervezete.A hivatalos okmányok alapján az egyesület 1946. március 15-én alakult Magyar Népkör néven. Székhelye az akkori Augusta Cesarca utca 17. szám alatt található ház első emeletén volt, pontosabban a második világháború előtti Magyar Közművelődési Közösség helyiségeiben, annak leltárával és könyvtárával. Az alapítók feltételezhetően Sajerman István, Ungár Jakab, Húber Jenő és mások voltak.
Az 50-es évek elején az eszéki és rétfalusi magyarok is lehetőséget kaptak arra, hogy ápolják hagyományaikat, fejlesszék kultúrájukat. Még ma is sokan emlékeznek Görbe János és Sajerman István nevére, de ott voltak a fiatalabbak közül Marczi János és Ervin, Somogyi Ferenc, Ledő Ferenc, Szegő Miklós, Fehér István, Hajdu Lajos, Magdika Lajos, Ferencz József és még sokan mások, akik vállalták az úttörő munkát.
A fél évszázad alatt a társadalmi körülményekhez alkalmazkodott a Népkör vezetősége. Ilyen okokból változott többször is az egyesület neve, de megtartotta célkitűzéseit. Újabb kísérlet a Népkör életének fellendítésére 1950. január 28-án volt, amikor ugyanabban a helyiségekben (A. Cesarca 17.) megalakult  a felújított kultúregyesület Május 1. névvel. Kétségtelen, hogy az 1955 utáni időszak a rétfalusi Népkör fénykorának számít. Ekkor költözött  az egyesület székhelye a városból  Rétfalura,   melyezzel  a  horvátországi magyar művelő dési élet egyik fellegvárává vált.
Az egyesület könyvtárában kb. 2000 könyv állt az irodalomkedvelők rendelkezésére. Kevés olyan magyar könyvtár működik az országban, amelyből 500 kötete kölcsönöznek évente az olvasók. A 70-es és 80-as években  rendszeresek az irodalmi estek, amelyeken neves magyarországi, vajdasági  és hazai szerzők lépnek fel.
A  18  tagú  Vegyeskar  1986-ban  alakult, s a mai napig is a legismertebb magyar kórusnak számít Horvátországban.
A Vegyeskar karnagya alapításától fogva Veres Kimpf Mária magiszter, s műsorán a népdalok, népdalfeldolgozások mellett klasszikus művek is szerepelnek. A kőrus számos fellépése során sok sikert aratott, nemcsak az országban, de külföldi, főként magyarországi vendégszereplésein is (Budapest, Pécs, Beremend stb.).
1990 roppant jelentős volt az egyesület történetében, ugyanis ekkor tatarozták a várostól használatra kapott egykori iskolaépületet, s így az egyesület mintegy 200 m2 hasznos alapterületű otthonhoz jutott. Az eszéki-rétfalusi magyarok kedvét,  tenni  akarását  a  háborús évek sem tudták megtörni. Ezt bizonyítják az 1992-ben rendezett alkalmi ünnepségek (pl. március 15-én). A Népkör akkor is, akárcsak az ezt megelőző, illetve követő években színvonalas műsorokat szervezett a magyar és horvát állami ünnepek alkalmából.
Az egyesület aktívan kivette részét a magyar történelmi jelhagyásból is a városban, így 1998-ban emléktáblát helyzetek el az eszéki Hermann-villánál (Macska Mama), ahol menedéket találtak az 1956-os magyar forradalom megtorlása elől menekülők.
Az egyesület alapcélkitűzései mellett, hogy ápolva a népi hagyományokat megőrizze anyanyelvét, kultúráját,  feladatának  tartja  még  más egyesületekkel és szervezetekkel való együttműködés fenntartását Horvátországban és a környező országokban. Testvérvárosi kapcsolatai Pécs és Budapest XIII. kerületével példaértékűek.
A kör évente 20-25 rendezvényt szervez. Ezekről rendszeresen beszámol a sajtó, a rádió és a televízió is. Ezek között állandó jelleggel hagyományápoló rendezvények is szerepelnek, mint pl. a tavaszi „Rétfalusi – Áldozócsütörtöki búcsú”, vagy az év végi „Rétfalusi emlékek” kiállítás, a legjelentősebb hagyományápoló rendezvénye szeptember második szombatján a „Magyar Nap Eszéken”, amely 2011-ben IPA projekt részeként 13. alkalommal került megtartásra, majd a Farsangi és Szüreti bál népszerű mulatságok.
Novemberben rendszeresen megtartásra kerül a Dankó Pista nótaest is. Megemlékezések állami és nemzeti ünnepeinkről, valamint történelmi évfordulókról, kiemelkedő magyar alkotók emlékéveiről.
2003 őszén a legfiatalabb korosztály számára játszóház indult a Népkörben, ami a mai napig sikeresen működik.
Aktív tagsága 250 lelket számol. Könyvtára többségben adományból jött létre és több mint kétezer kötettel áll az olvasni szerető tagság rendelkezésére.
A kultúregyesület keretében 1986- ban alakult meg a Népkör Vegyeskara és a mai napig sikeresen tevékenykedik.   A   honvédő   háború  előtt a vörösmarti és csúzai női kórusokkal együtt alkották a Horvátországi Magyarok Szövetségének Központi Énekkarát. A Népkör a Magyar Egyesületek Szövetsége alapító tagja, és a MESZ szervezésében minden évben megtartásra kerülő Horvátországi Magyar Kórusok Szemléjének elindítója.
A kart mind a mai napig mgr. Veres-Kimpf Mária karnagy vezeti, akit munkája elismeréseként 2011. januárjában a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntettek ki.
A Vegyeskar számos sikeres hazai és külföldi fellépést tudhat maga mögött (Budapest, Pécs, Beremend, Nagynyárád, Szigetvár, 2008-ban a Vajdaságban a Kúlai Népkör jubileumán, 2010-ben Bécsben az Európa Club Adventi hangversenyén...).
Az eszéki Népkör Magyar Kultúregyesület 2006. ünnepelte megalakulásának 60. és Vegyeskara működésének 20. évfordulóját.  Ez alkalomból abban a megtiszteltetésben volt része, hogy székházába ellátogatott Stjepan Mesić, a Horvát Köztársaság elnöke.
Még abban az évben Eszék Város Napja alkalmából az egyesület képviselője a Város Címere kitüntetést vehette át.  
Amikor a munka tartalmáról beszélünk, nem feledkezhetünk meg a mögötte álló emberekről, akik a napi  munkájuk  után  esténként  összejönnek a próbákra és így toldják meg a napi munkaidejüket. Nem sajnálják a fáradságot, mert tudják, hogy munkájuk nemes célt szolgál. Csak ilyen önfeláldozással lehet lelassítani a nemzet kimúlását. Ezt tudják a Népkör tagjai is. Ők teljesítik a nemes feladatot. A 65 éves munkájukért hála és köszönet jár.
Az eszéki magyarság megmaradásának jelentős bástyája volt a Népkör, és még mai is az. Több mint egy fél évszázadon át ápolta, terjesztette a magyar kultúrát, és szervezője a magyar művelődési életnek Eszéken. Dacolt az idővel és a mostoha körülményekkel. Nem engedte  meg,  hogy  Rétfaluban   és  Eszéken kihaljon a magyar szó.