A HMDK - mint már oly sokszor - megpróbálta megtéveszteni az embereket… Az Új Magyar Képes Újság legutóbbi számában megjelent egy - nagy érdeklődést kiváltó - táblázat, amely a Szülőföld Alap különböző kollégiumai által az elmúlt 4-5 évben a határon túli, azaz a horvátországi magyar civil szervezeteknek átutalt összegeket tartalmazza. A "derék" táblázatkészítők azonban ismét elferdítették a tényeket, hiszen a táblázat(ok) nem a valós adatokat tartalmazzák, tekintettel arra, hogy (minden bizonnyal szándékosan) több, a HMDK holdudvarához tartozó egyesületeknek átutalt pénzösszegeket nem mutatták ki a táblázatban.

A Tálasi István Horvátországi Magyar Hagyományőrző Kör, illetve a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma által kapott támogatások vajon miért nem kerültek fel a HMDK által elnyert pályázatok listájára?! Ez a csúsztatás nem a véletlen műve: rosszindulatú, lejárató cikknek szánták. Nem először, lehet, nem is utoljára. Minden bizonnyal azt szeretnék elérni, hogy a budapesti kormány azt szűrje le, hogy az előző magyar kormány a MESZ-t pénzelte, miközben a HMDK csak morzsákat kapott, ami ismét egy nagy HMDK-s csúsztatás, hiszen köszönőviszonyban sincs a valósággal!

A MESZ mindig jó együttműködésre törekszik a mindenkori magyar kormánnyal. A horvátországi régiónak öt éven keresztül a Szülőföld Alap összköltségvetésének 2%-át folyósították. De vegyünk egy példát, hogy érthetőbb legyen: ha a Szülőföld Alap éves költségvetése 2 milliárd forint, a 2 százalék 40 millió forintot tesz ki évente. Öt év alatt tehát 200 millió forint a keret. Ha a MESZ 100 milliót kapott, hol van a többi pénz? Arról miért nem számol be az elnyert pályázatok táblázatában a HMDK?!
A Szülőföld Alapról, illetve a pályázható pénzekről Juhász Sándort, a MESZ elnökét kérdeztem.
- Büszkék vagyunk erre a 100 millió forintra, amely összeghez 5 év alatt pályázati úton jutott a MESZ! Ebből az összegből valósítottuk meg a Baranyai Júlia Népfőiskola projektet, templomok kerültek felújításra, tájházakat építettünk, rendezvényeket finanszíroztunk, segítettünk a szórványban élő magyarságnak, népzenei oktatást szerveztünk… És sorolhatnám tovább. Ha lett volna lehetőség, még több pályázati anyagot nyújtottunk volna be. Mi nem szégyelljük például azt, hogy szereztünk pénzt a Haraszti Tájmúzeum felújítására. Mi erre büszkék vagyunk! Az összes pályázati úton beérkezett pénzzel elszámoltunk. Az éves közgyűlésen tételesen beszámoltunk arról, hogy mennyit és mire kapott pénzt a MESZ.
- Ha HMDK-s logikával folytatnánk a gondolatmenetet, az is el tudnám képzelni, hogy holnap már azokat a támogatásokat is meg kell kérdőjelezni, amelyek a horvátországi szakminisztériumokból érkeztek különböző projektekre - a parlamenti képviselőnk közreműködésének köszönhetően. Úgy vélem, csak a HMDK szűk vezérkara repesett volna a boldogságtól, ha a MESZ az elmúlt években semmit sem csinál. Mi azonban dolgozunk a horvátországi magyar közösségért. És nem csak a szánk jár… - mondta a MESZ elnöke.
Az ÚMKÚ ismét megpróbálta lejáratni a MESZ-t és vezetőségét, mert ha nem így lenne, akkor kimutatták volna azokat a pénzeket is, amelyeket a HMDK kapott az Információs Iroda működtetésére.
És még valami: nyolc éven keresztül éppen az a kormány - amely a HMDK szerint előnyben részesítette a MESZ-t - kitartóan finanszírozta a HMDK politikai infrastruktúráját!
Miközben a MESZ tényleges programokra kapott támogatást, a HMDK külön támogatási rendszeren keresztül anyagi forrásokkal rendelkezett az ún. Információs Iroda működtetésére. Márpedig egy olyan irodában, ahol Jankovics Róbert vezető, bizonyára "nem szegekért dolgoznak".
Nem szabad kiskorúsítani a horvátországi magyarokat! Ők pontosan látják, hogy kik dolgoznak és kinek jár csak a szája. És az emberek azt is észlelik, hogy a MESZ támogatásával megválasztott parlamenti képviselő, Sója Dénes magiszter bő két év alatt többet tett magyarságunkért, mint a HMDK összes képviselője.

Az eszéki székhelyű Tálasi István Horvátországi Magyar Hagyományőrző Kör 2006-ban a Szülőföld Alapnál pályázati úton 500 ezer forint támogatást nyert a "Horvátországi magyar adattár" kiépítésére. Csakhogy a szóban forgó hagyományörző körről azóta sem hallottunk semmit, a világhálón sem találhatunk róla semmilyen lényeges információt. Mint ahogy arról sem, hogy ez az "ominózus" adattár kiépült volna valaha. A kérdés jogos: hová is tűnt a pénz?! És ez csak egy a sok közül!

Varga S.