Horvátországban 200 kunával nőtt az átlagfizetés, de ezzel az átlagember aligha lehet elégedett, mivel az áram és a fűtés drágulása miatt könnyen jött, könnyen ment a pluszbevétel (ha egyáltalán volt ilyen).
A átlagfizetés hazánkban tavaly nyár óta 282 kunával növekedett, de ha csak a tavalyi évet vesszük alapul, érdekes részleteket fedezhetünk fel. Tegyük fel, hogy egy család egy átlagfizetésből, azaz mintegy 5300 kunából él. Ha a a drágításokat "elszámoljuk", kiderül, a család kénytelen havonta 600 kunával többet fizetni a megnövekedett számlák okán. Ezt a többletkiadást "csak" a banki kölcsönök, az áram, a gáz és a fűtés drágulása okozta. És hol van még a többi?!
Az egészben az a szomorú, hogy a horvátországi munkavállalók döntő többsége (mintegy 70 százaléka) az átlagfizetés alatt keres. Mint ismert, az átlagfizetés 120 kunával csökkent az ún. krízisadó bevezetésével. Az ingyenes tankönyvek "intézménye" sem létezik már, ez egy-egy diák esetében 500-1000 kuna többletkiadást jelent.
A kiegészítő biztosításra is "elmegy" havi szinten 130 kuna - ha az embernek átlagbére van. Ha mindent összeszámolunk, kiderül, évente újabb 3500 kunával marad kevesebb a zsebekben.
Az elektromos energia, a gáz és a víz ára is folyamatosan emelkedik. A legnagyobb gond pedig az, hogy még mindig nem látni a megszorítások végét.

Varga S.