ÚJbezdán a kellet-horvát alföldi síkság Baranyai részében fekszik, Baranya nyugati részén található 12km – re Pélmonostortól, a Baranyaszentistváni járáshoz tartozik. Tengerszint feletti magassága 90 m. Az utolsó népszámlálás szerint (2001.), 329 lakosa van.

Gazdasági alapja túlnyomóan mezőgazdaság és az állattenyésztés. Az Újbezdáni területi iskola, az a Vörösmarti általános iskolához tartozik.

Szent Mihály arkangyal katolikus temploma 1935.-ben épült, Belana tanár kezdeményezésére. Az adatok arról szólnak hogy 1865. alakult meg a földesúralom Dárdán, és azután vált ki a falu a szomszédos Petárda szárnyából.

2. TÖRTÉNELME

A XIX. század második felében Baranyának ez a része mocsaras, vizenyős terület volt. Az a Dárdai uradalom, akkori tulajdonosa Schamburg porosz herceg 1858-tól kezdve körülbelül egy évtizeden át  jelentős védőtöltéseket épített a  Dráva mentén. Ehhez a munkához szerződtette a bácsbezdáni elszegényedett lakosokat kik mind földmunkások, árokmetszők és kubikusok messze vidéken híresek voltak. Bácsbezdánból gyalog jártak ide dolgozni, kéthétre való élelmet a hátukon hoztak. Kéthetente jártak haza a keresetet hazavinni, és újabb ennivalót hozni. A hazagyaloglásokkal elvesztettek két munkanapot, azaz időt és keresetet veszítettek. Hogy az örökös hurcolkodásnak elejét vegye az uradalom, 1864-ben – főleg Bartosság uradalmi  mérnök szorgalmazására - rétségi birtokából Petárda község közelében egy körülbelül 170 -180 katasztrális holdnyi területet hasíttatott ki oly célra, hogy a bezdáni munkások maguknak állandó lakást építsenek. Minden munkás kapott egy házhelyet és egy hold használható földet. Több mind 20 család- köztük Visinkó  Antal kaparás- a Szalay, Erdélyi, Bognár, Horváth, Odry, Pintér, Dudás, Vég, Ágh, Bosnyák, Kele, Kovács, Márkovics, Nagy, Oszvald, Ricza, Sipos, Szákovics, Szloboda családok és mások otthagyták régi otthonukat és a Dunán átkelve elfoglalták az uradalom által nekik olcsón felajánlott területet, melyet maguk között felosztottak  akként, hogy 120 házhely és egy hold belsőség került ki belőle, három egymással párhuzamosan haladó utcasorba építve szerény lakóházaikat. 1864-es év végéig 35 család költözött át Bezdánból. Így keletkezett néhány év alatt e kis község, melyet az új lakosok régi hazájuk után Újbezdánnak neveztek el és melyet közigazgatásilag a Beremendi körjegyzőséghez csatoltak. A lélek szám ekkor már közel 400-ra ugrott.

Az első évben nem házakat építettek, hanem gödröt ástak a földbe az fölé agyagból tetőt csináltak. Védte őket a hidegtől, esőtől és a széltől. Az asszonyok is mentek a férfiakkal dolgozni, főztek aztán segítettek a munkában, hogy minél többet keressenek. 1865-ben épültek az első házak. Vesszőből fonták és több réteg sárral tapasztották be, vagy pedig tömött falból csináltak szoba konyhás kis házakat, és két lépcsőn kellett lemenni a szobába. A házakhoz az épületfát az erdőből hozták ingyen, amit az uraság adott nekik. Se bognár, se kovács nem volt a faluban, ezért fából mindent saját maguk faragtak és közösen építettek.

Itt letelepedve megválasztották az első bírójukat is, Bosnyák Illést. Írástudatlan ember volt mindent rovással jegyzet fel. Sok gyerekes családo települt itt le, ezért már két – három év után szükségét érezték annak, hogy iskolájuk legyen. Közösen megvettek egy házat a falu központjában, a mai iskola helyén, és Kispál András bácsit ( született: 1829.  Bácsbezdán – meghalt 1901. július 3. Újbezdán) egy írástudó idősebb embert megbíztak a tanítással. A gyerekek írni, olvasni és számolni tanultak. Andris bácsi pedig, a környékbeli tanítók segítségével rendszeresen vezette az iskolai nyilvántartási könyveket és 30 éven át dicséretes buzgalommal - csekély évi 200 forint fizetés mellett- avatta be Árpád apró ivadékait az elemi tudás titkaiba.

1895-ben a falu megkapta az első okleveles tanítóját Ponizsil Ferencet (született 1864. május 24. Kistelek). Utána 1897-ben jött Zsoldits István (született 1870. augusztus19. Bácsbezdán), aki 5 évig maradt a faluban. 1901-903. között üresedésben volt a tanári. 1903-ban jött a faluba a Bellán Domonkos (született 1882. márc.28.), aki nyugdíjba vonulásáig itt tanított.

1904-ben, 10 gazda aláírt egy váltót  a kocsma megépítéséhez, amely jó befektetésnek bizonyult, mivel már 3 év múlva megtérült az összeg.

1906-ban hozzákezdtek  közös erővel az új iskola építéséhez. A falu egy része állami iskolát akart, de mivel a Pécsi Püspökség 35.000 téglát, 2 forinttal olcsóbban adott, mint amennyi egyébként a tégla ára volt, és még 1000 forint segítséggel is hozzájárult az új iskola építkezéséhez, ezért az iskola római katolikus népiskola lett.

1914-ben a falu 50 éves jubileuma nem lett megtartva, mert kitört az első világháború és falunk összes férfia katona volt. A háború utáni években elég nehéz volt, a férfiak legnagyobb része ott veszet a háborúban.

1935-ben Bellán tanító kezdeményezésére felépült a templom, rá következő 2 évre pedig sok huzavona után járdát építettek meg.

1941-ben a falut megszállták a magyarok. Akik a falu közepén akartak egy kaszárnyát építeni, de csak az alapot raktak le.

Később rájöttek, hogy a kaszárnyának jobb helye lesz a falun kívül, ez alapot tett az 1947-ben épült Szövetkezeti otthonnak. Népfelszabadító háborúban a lakosság közül 50 ember harcolt a hadsereg kötelékében.

Falunk 1944. október 29-én szabadult fel először a németek megszállása alól, utána ismét a németek foglalták el és csak 1945. március 17-én szabadult fel véglegesen.

1949.-ben mint Baranya összes falvaiban megalakult a földműves szövetkezet. 1952.-ben pedig átalakult a mostani szövetkezetté, amely ma már inkább az állattenyésztés terén ér el dicséretre méltó eredményeket.

1963-ban volt a falu legnevezetesebb eseménye, mert ebben az évben kapcsoltak be a villanyt. A falu száz éves fennállásának idején, 1964-ben, a faluban 50 rádió, 3 televízió, 2 villanytűzhely, több villanydaráló és napról-napra egyre több elektronikus eszköz volt található.

3. ePONT

Az ePontok célja hogy korszerű kommunikációs eszközökhöz nyújtsanak hozzáférést és a számítógépekhez kapcsolódó egyébb szolgáltatásokat nyújtsanak, mind pl. nyomtatás, szkennelés, fax/email küldése, fénymásolás, CD/DVD írása, szórakozás és ami a társadalomnak hosszú távon a legfonotsabb, az az oktatás, ill. a számítógépes ismeretek elsajátítása.

Az eMagyar pont 2005. –óta működik Újbezdánban. Pályázati eszközökből lett létrehozva, az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztérium által. Az évek során kisebb nagyobb nehézségeken túl, az ePont fejlődött és korszerűbb lett. Megnyitásákor még csak analog modemes internet kapcsolat volt, amely viszatartota a felhasználokat.

Az Ifjúsági Hagyományőrző egyesület keretein belül működik az eMagyar pont, mely a falubeliek számára ingyenes internet hozzáférést nyújt, itt van lehetőség fénymásolásra és faxküldésre is. Az eMagyar pont körül alakult egy kis csoport, akik szorgosan gyűjtik és rendezik az anyagot Újbezdáni internetes honlap fentartásához.

4. CIVIL SZFÉRA 

•  Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület

Az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület 2008. októberében alakult, azzal a céllal, hogy hasznos szabadidőtöltést biztosítson az újbezdáni gyermekeknek, fiataloknak és szüleiknek. Az egyesület a Magyar Egyesületek Szövetségének tagságába tartozik. A Magyar Egyesületek Szövetségének „Sztárai Mihály” Oktatási és Kultúrális Központja 2008-ban vásárolt meg és újított fel egy épületet az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület részére, megteremtve ez által a működéshez szükséges feltételeket.

A mögöttünk álló 2009-es év folyamán az egyesület két szakcsoportot alakított:

- ÚJBEZDÁNI GYERMEK NÉPTÁNCCSOPORT - mely az újbezdáni elemi- és középiskolás gyerekeket gyűjti tagságába, 20 tagot számlál, két korreográfiával és több sikeres fellépéssel zárja az évet. A csoport heti egy alkalommal tart próbákat az egyesület székhelyén. A csoport vezetője és korreográfusa Böjtös Denisz, a Magyar Egyesületek Szövetségének munkatársa. 

- ÚJBEZDÁNI TARKABARKA JÁTSZÓHÁZ - amely óvoda híján az iskolás kor előtti, 3-7 éves korosztály számára biztosít lehetőséget a közösségbe szokásra, a magyar nyelv és kultúra ápolására. Átlagban 16-20 résztvevője van a foglalkozásnak, melyeket heti egy alkalommal tartanak meg. A játszóházat szintén egy fiatal szakember vezeti, Bognár Bernadett, szakképzett óvónő személyében.