A Horvát Köztársaság, összhangban a:

• Horvát Köztársaság alkotmányával,
• az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel,
• Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Paktumával, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Paktumával,
• Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet záróokmányával, a Párizsi Charta az Új Európáért dokumentummal és az EBESZ egyéb dokumentumaival, különösen az EBESZ emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai és moszkvai konferenciájának dokumentumaival,
• az Európai Emberjogi Konvencióval és az ezt kísérő protokollokkal,
• A Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről szóló Konvencióval, A Népirtás Bűnének Meggátlásáról és Büntetéséről szóló Konvencióval, A Gyermekek Jogairól szóló Konvencióval,
• A Vallási Türelmetlenség és Megkülönböztetés Eltörléséről szóló Deklarációval,
• Az Oktatás Területén Tapasztalható Megkülönböztetés Elleni Harcról szóló Konvencióval,
• Az ENSZ a nemzeti kisebbségek tagjainak és az etnikai, vallási, vagy nyelvi kisebbségek jogairól szóló Deklarációjával,
• Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló
• Keretkonvenciójával,
• A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával,
• Az Európai Helyi Önkormányzati Chartával,
• A Közép-európai Kezdeményezés kisebbségjogi védelmének eszközeivel,
• A nemzeti kisebbségek hatékony közéleti részvételéről szóló lundi ajánlásokkal, kötelezi magát a nemzeti kisebbségek jogainak, valamint állampolgárai összességére nézve az ember és polgár egyéb alapvető jogainak, a jog uralmának és minden egyéb alkotmányos berendezésének és a nemzetközi jogrendből eredő felsőbb értékek tiszteletben tartására és védelmére.

Az alkotmányba foglalt emberi jogok és szabadságok mellett a Horvát Köztársaság elismeri és védelmébe veszi mindazon egyéb jogokat amelyeket az ezen Alkotmánytörvény 1. cikkelyébe foglalt nemzetközi dokumentumok látnak elő, összhangban a fent említett dokumentumokban szereplő kivételekkel és korlátozásokkal, nemtől, fajtól, bőrszíntől, nyelvtől, vallási felekezettől, politikai és egyéb meggyőződésektől, nemzeti és társadalmi hovatartozástól, nemzeti kisebbséghez való kapcsolódástól, vagyontól, születéssel öröklött státustól vagy egyebektől függetlenül, diszkrimináció nélkül, összhangban a Horvát Köztársaság alkotmánya 14., illetve 17. cikkelyének 3. bekezdésével.

(1) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek (a továbbiakban: a nemzetiségi kisebbségek tagjai) jogai és szabadságai, mint alapvető emberi jogok és szabadságok, elválaszthatatlan részét képezik a Horvát Köztársaság demokratikus államberendezésének és ennek szükséges támogatását és védelmét élvezik, beleértve a nemzeti kisebbségeket érintő pozitív intézkedéseket is.

(2) Az etnikai és multikulturális különbözőség és a megértés, tiszteletben tartás, a tolerancia szelleme hozzájárulnak a Horvát Köztársaság fejlődéséhez.

(1) A Horvát Köztársaság minden állampolgára jogosult: szabadon kinyilvánítani a Horvát Köztársaság valamelyik nemzeti kisebbségéhez való tartozását; valamint egyedül, nemzeti kisebbsége egyéb tagjaival karöltve, vagy más nemzeti kisebbségekkel együttesen, megvalósítani az ezen Alkotmánytörvénybe foglalt jogokat és szabadságokat, valamint egyéb, más törvényekbe foglalt kisebbségi jogokat és szabadságokat.

(2) A nemzeti kisebbségek tagjai, akárcsak a Horvát Köztársaság egyéb polgárai, jogosultak a Horvát Köztársaság alkotmánya által megszabott jogok és szabadságok megvalósítására, valamint az ezen Alkotmánytörvényben és más törvényekben szereplő jogok és szabadságok megvalósítására.

(3) Az ezen Alkotmánytörvényben és más törvényekben szereplő jogokat és szabadságokat a nemzeti kisebbségek, illetve azok tagjai az ezen Alkotmánytörvény és más törvények által előírt módon és feltételekkel összhangban valósítják meg.

(4) Tilos bárminemű, a nemzeti kisebbséghez való tartozáson alapuló megkülönböztetés. A nemzeti kisebbségek tagjai számára szavatolt a törvény előtt való egyenjogúság és az azonos jogvédelem.

(5) Azokon a területeken, amelyeket a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek népesítenek be, tilos olyan intézkedéseket életbe léptetni, amelyek megváltoztatnák a lakosság összetételét, hogy ilyen módon megnehezítsék vagy korlátozzák az ezen Alkotmánytörvény és egyéb törvények által előírt jogok és szabadságok megvalósítását.

(6) Ezen Alkotmánytörvénnyel, vagy más törvénnyel lehetséges egyes jogok és szabadságok megvalósítását a nemzeti kisebbségek tagjainak számbeli arányától, szerzett jogaitól, illetve nemzetközi szerződésektől függővé tenni, a Horvát Köztársaságban, vagy annak egyes területein, mely rendelkezések a Horvát Köztársaság alkotmányával összhangban a Horvát Köztársaság belső jogrendjének részét képezik.

A nemzeti kisebbség, ezen Alkotmánytörvény értelmében, azon horvát állampolgárok csoportja, akik hagyományosan a Horvát Köztársaság területén laknak, s tagjai etnikai, nyelvi, kulturális és/vagy vallási sajátosságaikban eltérnek más polgároktól s ugyanakkor e sajátosságok megőrzésére törekszenek.

(1) A Horvát Köztársaság nemzetközi egyezményeket köthet más államokkal, a Horvát Köztársaság nemzeti kisebbségeinek jogainak és szabadságainak rendezése céljából.

(2) Az e cikkely 1. bekezdésében szereplő nemzetközi egyezmények megkötésekor a Horvát Köztársaság törekedni fog arra, hogy azokkal létrejöjjenek és javuljanak a nemzeti kisebbségek kultúrája megőrzésének és fejlesztésének feltételei, valamint lehetővé váljon önfenntartásuk, illetve vallásuk, nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük sajátosságainak megőrzése.

A Horvát Köztársaság biztosítja azon különleges jogok és szabadságok megvalósítását, amelyeket a nemzeti kisebbségek tagjai külön-külön, vagy egyes nemzeti kisebbséghez tartozó személyekkel közösen, illetve — amennyiben az ezzel az Alkotmánytörvénnyel vagy más törvénnyel meg van határozva —, melyeket más nemzeti kisebbségekkel együtt valósítanak meg, de különösen:

1. nyelvük és írásmódjuk családi körben való, nyilvános és hivatalos használatát;
2. nyelvük és írásmódjuk igénybevételével folytatott oktatás és nevelés;
3. szimbólumaik és nemzeti színeik használatát;
4. a kulturális autonómiát, melyet kultúrájuk fenntartásával, fejlesztésével és megnyilatkoztatásával, valamint kulturális javaik és hagyományaik megőrzésével és védelmével valósítanak meg;
5. a vallásgyakorlásra és a hitközségek alapítására való jogát;
6. a tömegtájékoztatási eszközökhöz való hozzáférhetőség, valamint a tömegtájékoztatás végzésének jogát (az információk begyűjtése és terjesztése) azon a nyelven és azzal az írásmóddal amelyet használnak;
7. a közös érdekek megvalósítása érdekében történő önszerveződésre és szövetkezésre való jogát;
8. az állami és helyi szintű képviselő-testületekben, valamint a közigazgatási és igazságügyi szervekben való képviseletet;
9. a nemzeti kisebbségek tagjainak részvételét a közéletben és a helyi közigazgatásban a Nemzeti Kisebbségek Tanácsai és képviselői által;
10. minden olyan tevékenység elleni védelemre való jogát, mely fennmaradását, jogainak és szabadságainak megvalósítását veszélyezteti, illetve veszélyeztetheti.

 

Az Alkotmánytörvény és egyéb törvények rendelkezéseit, melyekkel a nemzeti kisebbségek jogai és szabadságai nyernek rendezést, a nemzeti kisebbségek és a horvát nemzet közötti megbecsülés tiszteletben tartását, a megértés, szolidaritás, tűrőképesség és az egymással való párbeszéd fejlesztését szem előtt tartva kell magyarázni és alkalmazni.

 

(1) A nemzeti kisebbségek tagjai jogosultak vezeték- és keresztnevük saját nyelvükön való használatára, s ugyanakkor e joguk kiterjed gyermekeikre is, az anyakönyvbe és egyéb hivatalos okiratokba való beírás által, a Horvát Köztársaság előírásaival összhangban.

(2) A nemzeti kisebbségek tagjainak joguk van a személyi igazolvány űrlapjának saját nyelvükön kinyomtatott változatához, melyet saját nyelvükön és írásmódjával tölthetnek ki.

A nemzeti kisebbségek tagjai szabadon használhatják nyelvüket és írásmódjukat, úgy családi körben, mint nyilvánosan, mely jog magába foglalja a saját nyelvükön és írásmódjukkal megszerkesztett jelzések, feliratok és egyéb információk kitűzésének jogát, a törvényes előírások tiszteletben tartása mellett.

(1) A nemzeti kisebbségek tagjai jogosultak a saját nyelvük és írásmódjuk használata mellett folytatott oktatásra és nevelésre.

(2) A nemzeti kisebbségek tagjainak oktatása és nevelése az iskoláskor előtti oktatási intézményekben, illetve az általános és középiskolákban, illetve más oktatási intézményekben folyik (a továbbiakban: oktatási intézmény) a kisebbségek nyelvén és írásmódjával folyó tanítás mellett, A nemzeti kisebbségek nyelvén és írásmódjával folytatott oktatásról szóló törvényben megfogalmazott feltételek, illetve módozatok tiszteletben tartása mellett.

(3) A kisebbségi nyelven és írásmóddal folytatott oktatást gyakorló oktatási intézmények kisebb létszámmal is létrehozhatóak, illetve az oktatás és nevelés a horvát tannyelvű oktatási intézmények számára előírt számnál kevesebb tanuló részére is megszervezhető.

(4) A kisebbségi nyelven és írásmóddal folytatott oktatás és nevelés tantervének az általános rész mellett kötelezően tartalmaznia kell a kérdéses nemzeti kisebbség sajátosságaival kapcsolatos részt is (anyanyelv, irodalom, történelem, földrajz és a nemzeti kisebbség kulturális alkotótevékenysége).

(5) A nemzeti kisebbségek nyelvén és írásmódjával folytatott oktatásban és nevelésben részesülő tanulók joga és kötelessége, hogy saját nyelvük mellett a horvát nyelvet és a latin betűs ábécét is elsajátítsák, összhangban a tantervvel és a meghatározott oktatási programmal.

(6) A kisebbségi nyelven és írásmóddal folytatott oktatást és nevelést végző oktatási intézményekben az oktató-nevelő munkát a nemzeti kisebbség soraiból kikerülő tanárok végzik, akik teljes mértékben bírják a kérdéses nemzeti kisebbség nyelvét és írásmódját, illetve azok a tanárok, akik nem tartoznak a nemzeti kisebbség soraiba, de teljes mértékben bírják a nemzeti kisebbség nyelvét és írásmódját.

(7) Az egyetemek megszervezik a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatást és nevelést végző nevelők, tanítók és tanárok képzését azokon a szakokon, amelyek magukba foglalják a nemzeti kisebbség sajátosságait (anyanyelv, irodalom, történelem, földrajz és a nemzeti kisebbség kulturális alkotótevékenysége).

(8) A nemzeti kisebbségek tagjai a nemzetiségi kisebbségek tagjai oktatása és nevelése céljából, a törvényben meghatározott módon és az előírtakkal összhangban, iskoláskor előtti, általános- és középiskolákat, valamint felsőbb oktatási intézményeket hozhatnak létre.

(9) A horvát tannyelvű oktatási intézmények tanulói számára lehetővé fogják tenni a nemzeti kisebbség nyelvének és írásmód­jának elsajátítását, mégpedig a külön törvényben foglalt módon, összhangban az államigazgatás központi szerve által meghatározott tantervvel. Erre a célra az állami költségvetésből és a helyi önkor­mányzatok költségvetéseiből fognak anyagi eszközöket biztosítani.

(1) A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának egyen­rangú hivatalos használata azon helyi önkormányzatok, illetve ön­kormányzati alapegységek területén valósul meg, ahol az egyes nemzeti kisebbségek az összlakosság legkevesebb egyharmadát teszik ki.

(2) A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának egyen­rangú hivatalos használata megvalósítható abban az esetben is, amennyiben ezt a Horvát Köztársaság alkotmányával összhangban a Horvát Köztársaság belső jogrendjének részét képező nemzetközi egyezmények előrelátják, és ez fel van tüntetve a helyi önkormány­zati alapegység alapszabályában, illetve a területi (regionális) önkormányzati egység alapszabályában, összhangban a nemzeti kisebb­ségek nyelvének és írásmódjának használatáról szóló törvénnyel.

(3)A nemzeti kisebbségek által használt nyelvek és írásmódok hivatalos használatának egyéb feltételei és módozatai a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának használatáról szóló törvénnyel vannak meghatározva, a képviselő-testületekben és vég­rehajtó szervekben folyó munka, illetve a helyi és területi (regi­onális) önkormányzatok közigazgatási szervei az állami, első fokú közigazgatási szervek, az első fokú igazságügyi szervek, az Állam­ügyészség és a közjegyzők által folytatott eljárás, s a közmegbízással felruházott jogi személyek esetében.

A nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának haszná­latáról szóló törvény és/illetve a helyi önkormányzati egységek statútumaiban szereplő előírások lehetővé teszik a nemzeti kisebbségek által hagyományosan, vagy nagyobb számban lakott területeken a hagyományos elnevezések és jelzések használatát, illetve a helységek, utcák, terek a Horvát Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek történelme és kultúrája szempontjából jelentős személyekről és eseményekről való elnevezését.

(1)A nemzeti kisebbségek szabadon használhatják nemzeti színeiket és szimbólumaikat, valamint szabadon ünnepelhetik nemzeti ünnepeiket.

(2)A Horvát Köztársaság színeinek és szimbólumainak hivatalos használata mellett a nemzeti kisebbségek kitűzhetik a nem­zeti kisebbségek megfelelő színeit és szimbólumait. A nemzeti kisebbség himnusza és /illetve ünnepi dala elhangzásának eseté­ben ezt kötelezően megelőzi a Horvát Köztársaság himnusza.

(3)A helyi önkormányzat egységei, illetve a területi (regionális) önkormányzatok kötelesek statútumukban előírni a nem­zeti kisebbségek zászlajának és szimbólumainak hivatalos hasz­nálatát és ennek módjait.

(1) A nemzeti kisebbségek tagjai nemzeti és kulturális identitásuk megőrzése céljából egyesületeket, alapítványokat és alapokat, illetve tömegtájékoztatási, kulturális, kiadótevékenységet folytató, múzeumi, könyvtári és tudományos tevékenységet folytató intézményeket hozhatnak létre.

(2) A Horvát Köztársaság, a helyi önkormányzati egységek és a területi (regionális) önkormányzatok lehetőségeikhez mérten finanszírozzák az e cikkely 1. bekezdésében szereplő intézményeket.

(3) Az egyesületek, alapítványok, alapok és intézmények el­nevezésében fel lehet tüntetni, hogy alapítóik a nemzeti kisebbségek.

(1) A nemzeti kisebbségek tagjai, azoknak egyesületei és a nemzeti kisebbségek tanácsai, illetve a nemzeti kisebbségek kép viselői szabadon ápolhatják kapcsolataikat azzal a nemzettel, amelynek etnikai, nyelvi, kulturális és/vagy vallási jellemzőiben osztoznak, valamint azokkal a jogi személyekkel, melyeknek szék helye a kérdéses nemzet államának területén van, s az oktatás és nevelés, tudomány, kultúra területén tevékenykednek, illetve kiadói vagy humanitárius tevékenységet folytatnak.

(2) A nemzeti kisebbségek egyesületei és a nemzeti kisebbségek tanácsai, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői azon nemzet állami szerveitől, melynek az e cikkely 1. bekezdésben felsorolt jellemzőiben osztoznak, s ezen államjogi személyeitől vámmentesen meghatározott példányszámú újságot, folyóiratot, könyvet, filmet, videokazettát és hanghordozót kaphatnak, saját szükségleteik kielégítése céljából, illetve ezeket — díjmentesen - továbbadhatják nemzeti kisebbségük tagjainak.

(3) A nemzeti kisebbségek egyesületei megszervezhetik a nemzeti kisebbségek tagjai részére hivatásos és amatőr művelődési-művészeti csoportok vendégszereplését, valamint egyéb művelődési és művészeti rendezvényeket, kiállításokat szervezhetnek, amelyek elősegítik a nemzeti kisebbség kultúrájának és identitásának gazdagodását. Ilyen esetekben azok a külföldi személyek, akik részt vesznek a rendezvényen és a kiállításon, nem kötelesek munkavállalási engedélyt kiváltani.

(4) A nemzeti kisebbségek tagjai szabadon kinyilváníthatják vallási hovatartozásukat, szabadon gyakorolhatják vallásukat, s ezzel összhangban egyes vallási közösségekhez tartozónak vallhatják magukat.

(1) A törvényes és végrehajtási előírások alapján, amelyek a tömegtájékoztatást, a rádió és televízió-műsorok előállítását és sugárzását, az oktatást és nevelést, a múzeumok, levéltárak és könyvtárak tevékenységét és a kulturális javak védelmét és meg¬őrzését szabályozzák, jönnek létre a nemzeti kisebbségek történelme, kultúrája és vallása megismerésének előfeltételei a Horvát Köztársaság polgárai összességére, de különösen a gyermekekre és fiatalokra nézve, akik ezt az oktatás és nevelés folyamán kötelező és választott tárgyak közvetítésével sajátítják el.

(2) Ezen cikkely 1. bekezdése rendelkezéseinek megvalósítása céljából olyan intézkedéseket fognak foganatosítani, amelyek meg fogják könnyíteni a nemzeti kisebbségeknek a médiumokhoz való hozzáférést.

(1) Az állami, területi (regionális) és helyi műsorszórású rádió-és televíziós adóállomások feladata a nemzeti kisebbségek tagjai iránti megértés előmozdítása és/vagy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő tájékoztatást szolgáló műsorok sugárzása a nemzeti kisebbségek tagjai számára. Továbbá feladataik közé tartozik olyan műsorok előállítása és sugárzása, amelyek ösztönzik és elősegítik a nemzeti kisebbségek kulturális, vallási és egyéb sajátosságainak megnyilatkozását és azok fejlesztését, illetve kulturális javaik és hagyományaik megőrzését és védelmét, valamint a nemzeti kisebbségek tagjait a nemzeti kisebbség tanácsának és a nemzeti kisebbségek képviselőinek munkájáról és feladatairól tájékoztató műsorok előállítása és sugárzása is. A tájékoztatási tevékenységet végző jogi személyek (sajtó, rádió, televízió) lehetővé fogják tenni a nemzeti kisebbségek egyesületei részvételét a nemzeti kisebbségek számára készülő műsorok előállításában.

(2) Az állami, valamint a helyi önkormányzati egységek és területi (regionális) önkormányzatok költségvetésében biztosítani fogják a tulajdonukban lévő rádió- és televíziós adóállomások a nemzeti kisebbségek számára készített műsorainak társfinanszírozására szükséges eszközöket, lehetőségeikhez mérten és összhangban a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa által javasolt és a Horvát Köztársaság kormánya által megállapított mércékkel, illetve a helyi önkormányzati egységek és területi (regionális) önkormányzatok illetékes szervei esetében a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok javaslatára.

(3) A nemzeti kisebbségek anyanyelvű tájékoztatásra való jogának megvalósítása érdekében a nemzeti kisebbségek tagjai, a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok, a nemzeti kisebbségek képviselői és a nemzeti kisebbségek egyesületei tájékoztatási tevékenységet folytathatnak (újságot adhatnak ki, sajtóügynökségeket működtethetnek, rádió- és televízió-műsorokat állíthatnak elő és sugározhatnak), összhangban a törvényes előírásokkal.

(1) A Horvát Köztársaság biztosítja a nemzeti kisebbségek tagjai számára a Horvát Száborban való képviseltetés jogát.

(2) A nemzeti kisebbségek tagjai külön választókörzetekben legkevesebb öt, és legtöbb nyolc képviselőt választanak, összhangban a Horvát Szábor képviselőinek megválasztásáról szóló törvénnyel, ám ez nem csorbíthatja a nemzeti kisebbségek szerzett jogait.

(3) A Horvát Köztársaság összlakosságának több mint 1,5 százalék-1 kát alkotó nemzeti kisebbségek számára legkevesebb egy, legtöbb három képviselői hely biztosított, összhangban a Horvát Szábor képviselőinek megválasztásáról szóló törvénnyel.

(4) Azon nemzeti kisebbségek, amelyek a Horvát Köztársaság összlakosságának kevesebb mint 1,5 százalékát alkotják, legkevesebb négy nemzeti kisebbséghez tartozó képviselőt választhatnak, összhangban a Horvát Szábor képviselőinek megválasztásáról szóló törvénnyel.

 

(1) A Horvát Köztársaság biztosítja a nemzeti kisebbségek tagjai számára a helyi önkormányzati egységek és a területi (regionális) önkormányzatok képviselő-testületeiben való képviseltetés jogát.

(2) Amennyiben a helyi önkormányzati egységek képviselő- testületeibe az általános választójog alapján nem jutna be a helyi önkormányzati egység összlakosságának több mint 5, de kevesebb mint 15 százalékát alkotó nemzeti kisebbség legalább egy tagja, a helyi önkormányzati egység képviselő-testületének létszáma egy taggal meg lesz növelve. A nemzeti kisebbséghez tartozó jelöltek közül az lesz megválasztottnak tekintve, akit nem választottak meg elsőként a választási névsorok százalékarányos sikere alapján, amennyiben ez a helyi önkormányzati egységek képviselő-testületeinek megválasztásáról szóló törvénnyel nincs másként meghatározva.

(3) Amennyiben a helyi önkormányzati egységek képviselő testületeibe az általános választójog alapján nem jutna be a helyi önkormányzati egység összlakosságának több mint 15 százalékát alkotó nemzeti kisebbség annyi képviselője, hogy ezzel biztosított legyen ennek az összlakosságban való részvételéhez mért százalékarányos képviselete, az önkormányzati egység képviselő-testületének létszáma a százalékarányos képviselet biztosításához szükséges számú képviselővel meg lesz növelve. A nemzeti kisebbséghez tartozó jelöltek közül az lesz megválasztottnak tekintve, akit nem választottak meg elsőként a választási névsorok százalékarányos sikere alapján, amennyiben ez a helyi önkormányzati egységek képviselő-testületeinek megválasztásáról szóló törvénnyel nincs másként meghatározva.

(4) Amennyiben a területi (regionális) önkormányzat képviselő-testületébe az általános választójog alapján nem jutna be a területi (regionális) önkormányzat összlakosságának több mint 5 százalékát alkotó nemzeti kisebbség annyi képviselője, hogy ezzel biztosított legyen ennek az összlakosságban való részvételéhez mért százalékarányos képviselete, a területi (regionális) önkormányzat képviselő-testületének létszáma a százalékarányos képviselet biztosításához szükséges számú képviselővel meg lesz növelve. A nemzeti kisebbséghez tartozó jelöltek közül az lesz megválasztottnak tekintve, akit nem választottak meg elsőként a választási névsorok százalékarányos sikere alapján, amennyiben ez a területi (regionális) önkormányzat képviselő-testületének megválasztásáról szóló törvénnyel nincs másként meghatározva.

(5) Amennyiben a nemzeti kisebbségek tagjai a helyi önkormányzati egységek képviselő-testületeiben ezen cikkely 2. és 3. bekezdései rendelkezéseinek, illetve a területi (regionális) önkormányzat képviselő-testületének esetében ezen cikkely 4. bekezdésében foglaltak életbe léptetése után sem képviseltetnék magukat kielégítő módon, ezen rendelkezésekkel összhangban az önkormányzati egységben pótválasztásokat fognak kiírni.

(6) A helyi önkormányzati egységek, illetve a területi (regionális) önkormányzat képviselő-testületei képviselőinek jelölése és megválasztása, összhangban e cikkely 2., 3., 4. és 5. bekezdésének rendelkezéseivel, a helyi önkormányzati egységek, illetve a területi (regionális) önkormányzat képviselő-testületeinek megválasztásáról szóló törvénnyel van szabályozva.

(7) A nemzeti kisebbség tagjai számának meghatározását illetően a hivatalos népszámlálási adatok a mérvadók. Minden egyes választás előtt az adott helyi önkormányzati, illetve területi (regionális) egységben össze fogják vetni a népszámlálásnak az önkormányzat területén élő nemzeti kisebbségek tagjai számát illető hivatalos adatait a szóban forgó egység legutóbbi választási összeírásának hivatalos adataival, az esetleges változások meg¬állapítása érdekében.

Azok a helyi önkormányzati, illetve területi (regionális) egységek, ahol a nemzeti kisebbségek nem képezik a lakosság túlnyomó részét, statútumaikkal meghatározhatják, hogy a helyi önkormányzati egységek, illetve a területi (regionális) önkormányzat képviselő-testületeibe a nemzeti kisebbségek tagjai is meg lesznek választva, illetve az önkormányzati egység összlakosságában való részvételükön felüli arányban lesznek képviseltetve a képviselő-testületben.

(1) Azokban a helyi önkormányzati, illetve területi (regionális) egységekben (a továbbiakban: önkormányzati egységek) ahol ezen Alkotmánytörvény rendelkezései értelmében biztosítani kell a nemzeti kisebbségek tagjainak százalékarányos képviseletét a képviselő-testületben, egyúttal biztosítani kell jelenlétüket az önkormányzati egység végrehajtó szervében is.

(2) A nemzeti kisebbségek tagjainak jelenlétét az állami közigazgatási és az igazságügyi szervekben különálló törvény szabályozza, a szerzett jogokkal és a nemzeti kisebbségeknek az összlakosságban való részvételével összhangban, azon a szinten amelyen az állami közigazgatási, illetve igazságügyi szerv működik.

(3) A nemzeti kisebbségek tagjainak jelenlétét az önkormányzati egységek közigazgatási szerveiben a helyi és területi (regionális) önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései biztosítják, összhangban a szerzett jogokkal.

(4) A rendelkezésre álló, e cikkely 2. és 3. bekezdésében feltüntetett tisztségek betöltésekor, ugyanazon feltételek mellett, a nemzeti kisebbségek tagjai elsőbbséget élveznek.

A nemzeti kisebbségek társadalmi helyzetének előmozdítása, megőrzése és védelme céljából a nemzeti kisebbségek - az ezen Alkotmánytörvény által előírt feltételek betartásával és az ebben meghatározott módon -, megválasztják képviselőiket, hogy a kisebbségi képviselők és a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok által kivegyék részüket a helyi önkormányzati egységekben zajló közéletből és a helyi ügyek irányításából.

(1) Azokban az önkormányzati egységekben, amelyeknek területén az egyes nemzeti kisebbségek tagjai az összlakosság legkevesebb 1,5 százalékát teszik ki, illetve azokban az önkormányzati egységekben, amelyeknek területén egy-egy nemzeti kisebbség több mint 200 tagja él és azokban a területi (regionális) önkormányzati egységekben, amelyeknek területén egy-egy nemzeti kisebbség több mint 500 tagja él, e nemzeti kisebbségek tagjai megválaszthatják a Nemzeti Kisebbségi Tanácsot.

(2) A községi Nemzeti Kisebbségi Tanácsba 10, a városi Nemzeti Kisebbségi Tanácsba 15, a megyei Nemzeti Kisebbségi Tanácsba 25 képviselőt lehet választani a nemzeti kisebbség tagjainak sorából.

(3) Abban az esetben, ha az e cikkely 1. bekezdésében felsorolt feltételek egyikének sem lehet eleget tenni, ám az önkormányzati egység területén a nemzeti kisebbség legalább 100 tagja él, az önkormányzati egységben megválasztják a nemzeti kisebbségek képviselőjét.

(4) A Nemzeti Kisebbségi Tanácsok tagjait, illetve a nemzetiségi képviselőt a nemzeti kisebbségek egyesületei, vagy a nemzeti kisebbség legkevesebb 20 tagja jelölheti a községekben, 30 a városokban, illetve 50 a megyei önkormányzatok esetében.

(5) A Nemzeti Kisebbségi Tanácsok tagjait, illetve nemzetiségi képviselőt titkos szavazással, négyéves megbízatási idővel választják meg, a választások lefolytatását és a képviselők megválasztásával kapcsolatos egyéb kérdéseket a helyi önkormányzati egységek képviselő-testületeinek megválasztásáról szóló törvény szabályozza.

(6) A nemzeti kisebbség tagjai számának meghatározását illetően a helyi önkormányzati egység képviselő-testülete képviselőinek meg¬választása céljából létrehozott választói névjegyzékben szereplő választók száma alapján korrigált (csökkentett vagy megnövelt, a választói névsorból törölt, illetve erre felvett új választók számával összhangban) hivatalos népszámlálási adatok a mérvadók.

(1) A Nemzeti Kisebbségi Tanács nem nyereség-érdekeltségű jogi személy. A jogi személy státusát a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok regiszterébe való bejegyzéssel nyeri el, amelyet a közigazgatási ügyekkel megbízott minisztérium vezet.

(2) A Nemzeti Kisebbségi Tanács kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.

(3) A Nemzeti Kisebbségi Tanács elnevezése kötelezően horvát 1 nyelvű és latin betűs, de az elnevezést a Tanácsot létrehozó nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával is tartalmaznia kell.

(4) A Nemzeti Kisebbségi Tanács elnevezésében kötelező feltüntetni az adott nemzeti kisebbséget és a terület elnevezését, amelyen megalakították.

(5) A közigazgatási ügyekkel megbízott miniszter szabályzat formájában fogja előírni a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok regiszterének tartalmát, vezetésének módját és a bejegyzési űrlap formáját és tartalmát.

A Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai titkos szavazással választják meg a Tanács elnökét. A Nemzeti Kisebbségi Tanács ugyanakkor az elnököt távollétében vagy elfoglaltsága esetében helyettesítő személyt is megválasztja.

(1) A Nemzeti Kisebbségi Tanács meghozza a munkaprogramot, a pénzügyi tervet és a zárszámadást, valamint az alapszabályt, mellyel a Tanács munkája szempontjából fontosnak bizonyuló kérdéseket rendezik.

(2) A Nemzeti Kisebbségi Tanács elnöke személyesíti meg és képviseli a Tanácsot, összehívja a Tanács üléseit, és az alapszabályba foglalt jogokkal és kötelezettségekkel bír.

(3) Az alapszabályt, a munkaprogramot, a pénzügyi tervet és a zárszámadást a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa tagjai többségének szavazatával hozza meg.

(4) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának alapszabályát, pénzügyi tervét és zárszámadását meg kell jelentetni az adott helyi, illetve területi (regionális) önkormányzati egység hivatalos lapjában.

(1) Az önkormányzati egységek biztosítják a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa munkájához szükséges eszközöket, beleértve az adminisztratív tevékenység költségeit is, s egyúttal biztosíthatják az eszközöket a Nemzeti Kisebbségi Tanács munkaprogramjában szerepelő egyes tevékenységek folytatására is.

(2) A Nemzeti Kisebbségi Tanácsok egyes programjainak megvalósításához szükséges eszközöket biztosítani lehet a Horvát Köztársaság költségvetéséből is.

(1) Azok az eszközök, amelyeket a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok vagyonuk alapján, donáció, ajándék, örökség útján vagy más alapon valósítanak meg, csupán a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok munkaprogramjában szereplő, a nemzeti kisebbség számára jelentős tevékenység és munkák elvégzésre fordíthatók.

(2) Azokat az eszközöket, amelyeket a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok a Horvát Köztársaság költségvetéséből, illetve az önkormányzati egység költségvetéséből nyernek el, kizárólag a költségvetéssel és törvénnyel, illetve a költségvetés végrehajtását meghatározó döntés által meghatározott célokra lehet fordítani, illetve azokra a célokra — a Horvát Köztársaság költségvetéséből származó eszközök esetében —, amelyeket a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa hagyott jóvá.

(3) Amennyiben a Nemzeti Kisebbségi Tanács az e cikkely 2. bekezdésében szereplő eszközökből árut vagy szolgáltatásokat vásárol, illetve munkálatokat végez, ezt csakis a közbeszerzésekről szóló törvény által előírt feltételek betartásával és módon teheti.

 

(1) A Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai kötelezettségeiket rendszerint önkéntes alapon, a jó gazda gondosságával végzik.

(2) A Nemzeti Kisebbségi Tanács tagjai a Tanács eszközeiből csak a Tanács érdekében végzett munkájuk közben felmerülő költségeik megtérítésére tarthatnak számot, havonta vagy valamelyik más időszakra nézve. S azt is csupán akkor és olyan összegben, amelyet a közigazgatással megbízott miniszter jóváhagy.

(1) A Nemzeti Kisebbségi Tanácsok az önkormányzati egységben jogosultak:

- javaslatokat tenni a az önkormányzati egység szerveinek a nemzeti kisebbség helyzetének javítására állami, vagy területi szinten, beleértve a nemzeti kisebbségek számára jelentős kérdések rendezésére irányuló javaslatok meghozatalát és ezek továbbítását a döntéshozó szervek felé;

- jelölteket állítani az állami közigazgatási szervek és a helyi önkormányzati egységek szerveiben vállalt tisztségekre;

- tájékoztatást kapni minden olyan, a nemzeti kisebbséget érintő kérdésről, melyek az önkormányzati egység képviselő-testületében illetve ennek szerveiben kerülnek megvitatásra;

- véleményezni a helyi és regionális rádió- és televíziós adóállomások kisebbségi kérdésekkel foglalkozó, vagy nemzeti kisebbségek számára készített műsorait, és javaslatokat adni ezekkel kapcsolatban.

(2) A helyi önkormányzati egység szervei szabályozni fogják az e cikkely 1. bekezdésében felsorolt jogok megvalósításának módját, az ezzel kapcsolatos határidőket és eljárást.

(1) Az önkormányzati egység vezetősége köteles kikérni a területén létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanácsok véleményét és javaslatait a nemzeti kisebbségek jogai és szabadságai rendezésére irányuló rendeletek meghozatala előtt.

(2) Amennyiben a Nemzeti Kisebbségi Tanács úgy találja, hogy az önkormányzati egység rendelkezései, illetve azoknak egyes kitételei alkotmányellenesek, illetve ellentétben állnak ezen Alkotmánytörvénnyel, vagy más, a nemzeti kisebbségek jogait és szabadságait rendező törvénnyel, erről köteles azonnal értesíteni a közigazgatással megbízott minisztériumot. Erről értesíteni fogja az önkormányzati egység vezetőségét és a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát is.

(3) A közigazgatással megbízott minisztérium, amennyiben úgy találja, hogy az e cikkely 2. bekezdésében ismertetett rendelkezések, illetve ezek egyes kitételei alkotmányellenesek, illetve ellentétben állnak ezzel az Alkotmánytörvénnyel, vagy más, a nemzeti kisebbségek jogait és szabadságait rendező törvénnyel, azokat nyolc napon belül hatályon kívül fogja helyezni.

(4) A rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló végzést haladéktalanul továbbítani kell a községi elöljárónak, polgármesternek, vagy főispánnak és a rendelkezést meghozó képviselő¬testület elnökének, a végzésről pedig értesíti a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát és azt a Nemzeti Kisebbségi Tanácsot, amelynek értesítése alapján a végzést meghozta.

(5) A közigazgatással megbízott minisztérium a rendelet felfüggesztéséről szóló végzést továbbítja a Horvát Köztársaság kormányának, s alkotmánybírósági eljárás megindítását javasolja a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságánál, amiről értesíti a helyi önkormányzati egységet.

(6) Amennyiben az e cikkely 5. bekezdésében szereplő végzés tudomásul vétele után a Horvát Köztársaság kormánya 30 napon belül nem indítja meg az e cikkely 5. bekezdésébe foglalt eljárást, a rendelet felfüggesztése érvényét veszti.

 

(1) Két vagy több, ugyanabban a helyi önkormányzati egységben létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács, két vagy több, különböző helyi önkormányzati egységekben létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács, két vagy több, ugyanabban a területi (regionális) önkormányzati egységben létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács, illetve két vagy több, különböző területi (regionális) önkormányzati egységben létrehozott Nemzeti Kisebbségi Tanács a közös érdekek egyeztetése és előmozdítása érdekében létrehozhatja a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok Koordinációit.

(2) A Nemzeti Kisebbségi Tanácsok a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok Koordinációin belül egyeztetik a tevékenységi körükbe eső kérdéseket.

(3) A Nemzeti Kisebbségi Tanácsok felhatalmazhatják a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok Koordinációját, hogy nevükben meghozzon egyes, ezen Alkotmánytörvény 31. cikkelyébe foglalt intézkedéseket.

(4) Amennyiben a területi (regionális) önkormányzati egységek területén megalakult Nemzeti Kisebbségi Tanácsok több mint fele jóváhagyja a Horvát Köztársaság egészét felölelő Nemzeti Kisebbségi Tanácsok Koordinációjának felállítását, e koordináció megalakítottnak tekintendő.

(5) A Nemzeti Kisebbségi Tanácsok Országos Koordinációja, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának beleegyezésével, döntéseket hozhat a nemzeti kisebbségek színeivel és szimbólumaival, illetve a nemzeti kisebbségek nemzeti ünnepei megünneplésének módozataival kapcsolatban.

(1) A nemzeti kisebbség képviselője ügyeit kötelezően horvát nyelvű és latin betűs elnevezés alatt végzi, valamint az őt megválasztó nemzeti kisebbség nyelvén és írásmódjával feltüntetett elnevezés alatt. Az elnevezésnek tartalmaznia kell a választókörzet megnevezését is.

(2) A nemzeti kisebbség képviselője számlát nyit a kisebbségi jogoknak a választókörzetét képező helyi önkormányzati egység területén történő megvalósítását elősegítő eszközök folyósítása, a pénzügyi terv és a zárszámadás megvalósítása érdekében.

(3) A nemzeti kisebbség képviselője jogaira és kötelezettségeire nézve ezen Alkotmánytörvény 28., 29., 30., 31., 32. és 33. cikkelyének rendelkezései az irányadók.

 

(1) A nemzeti kisebbségeknek a Horvát Köztársaság közéletében való részvétele, de különösen a nemzeti kisebbségek jogai és szabadságai védelmével és megvalósításával kapcsolatos kérdések megvitatása, ezek rendezésére irányuló javaslatok meghozatala és megoldása érdekében megalakul a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. E cél megvalósítása érdekében a Tanács együttműködik az illetékes állami szervekkel, az önkormányzati egysége szerveivel, a Nemzeti Kisebbségi Tanácsokkal, illetve a nemzeti kisebbségek képviselőivel, a nemzeti kisebbségek egyesületeivel és azokkal a jogi személyekkel, amelyek a kisebbségi jogok és szabadságok megvalósításával kapcsolatos tevékenységet végeznek.



(2) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa jogosult:



- javasolni a nemzeti kisebbségek számára jelentős kérdések, de különösen ezen Alkotmánytörvény és az egyéb, a nemzeti kisebbségek jogait és szabadságait rendező törvények megvalósításával kapcsolatos kérdések megvitatását az állami szerveknek;



- intézkedéseket javasolni az állami szerveknek a nemzeti kisebbség helyzetének javítása érdekében, országos szinten, illetve ennek egyes területein;



- véleményezni a közszolgálati rádió és televízió nemzeti kisebbségek számára sugárzott műsorait, illetve a kisebbségi kérdések kezelésének módját a közszolgálati rádió és televízió műsoraiban, valamint az egyéb tájékoztatási eszközökben, és javaslatokat tenni ezekkel kapcsolatban;



- gazdasági, szociális és egyéb intézkedések foganatosítását javasolni a hagyományosan a nemzeti kisebbségek által lakott, illetve a nemzeti kisebbségek által nagyobb számban lakott területeken, azoknak fennmaradása érdekében;



- adatokat és jelentéseket kérni és kapni az állami, illetve a helyi és területi (regionális) önkormányzati egységek szerveitől, egyes illetékességükbe tartozó kérdések megvitatása érdekében;



- meghívást intézni, illetve kérni az ezen Alkotmánytörvénnyel és a Tanács statútumával a tanács munkakörébe tartozó kérdések szempontjából illetékesként meghatározott állami, illetve a helyi és területi (regionális) önkormányzati egységek szervei képviselőinek jelenlétét a Tanács ülésein.



(3) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa a Horvát Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben együttműködést valósít meg a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel s intézményekkel, illetve a Horvát Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek anyaországainak illetékes szerveivel.



(4) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa végzi az állami költségvetésnek a nemzeti kisebbségek szükségleteinek kielégítésére elkülönített eszközeinek elosztását. Ezen eszközök felhasználói a Tanácsnak a költségvetésből származó eszközök hasznosításáról szóló éves beszámolót nyújtanak be, amiről a Tanács beszámol a Horvát Köztársaság kormányának és a Horvát Szábornak.



(5) Amennyiben a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa az állami költségvetés meghozatalától számított 90 napon belül nem hozná meg az e cikkely 4. bekezdésében szereplő eszközök elosztásáról szóló határozatot, a határozatot a Horvát Köztársaság kormánya fogja meghozni.

(1) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának tagjait a Horvát Köztársaság kormánya nevezi ki, négyéves megbízatási időszakkal, mégpedig:

- hét tagot a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok által javasolt személyek közül,

- öt tagot a nemzeti kisebbségek kulturális, tudományos, szak¬mai, vallási területen kiemelkedő tevékenységet végző tagjai soraiból.

(2) A Horvát Szábor nemzetiségi képviselői egyben tagjai a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának is.

(3) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának egy elnöke és két alelnöke van, akiket a Horvát Köztársaság kormánya nevez ki a Tanács tagsága soraiból. Ezek közül egy kötelezően a Tanácsnak, a Horvát Köztársaság összlakosságának több mint 1,5 százalékát képező nemzeti kisebbséget képviselő tagja.

(4) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa tagjainak kinevezésekor a Horvát Köztársaság kormánya figyelembe fogja venni az egyes nemzeti kisebbségeknek a Horvát Köztársaság összlakosságához viszonyított számarányát, valamint gondoskodni fog arról, hogy a Tanács összetétele megfelelő módon tükrözze a nemzeti kisebbségek sajátosságait és különbözőségeit, valamint ezek történelmi értékeit, etnikai, kulturális és minden egyéb különbözőségeit.

(5) Az Nemzeti Kisebbségek Tanácsának elnöke és alelnökei hivatásos alapon végzik tevékenységüket, a Tanács elnöke egyben a Tanács szakszolgálatának elöljárója is.

(6) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa szakmai és adminisztratív tevékenysége lefolytatása érdekében a Horvát Köztársaság kormánya létre fogja hozni a Tanács szakszolgálatát, és megállapítja hivatalnokai és foglalkoztatottjai keretszámát.

(7) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa Alapszabállyal rendelkezik, amelyet a Horvát Köztársaság kormánya jóváhagyásával hoz meg. Az Alapszabály részletesebben rendezi a Tanács munkakörét, illetve meghatározza a Tanács munkájának szervezeti módjait.

(8) Nemzeti Kisebbségek Tanácsa munkatervet, pénzügyi tervet hoz meg, illetve zárszámadást készít, valamint meghozza az állami költségvetésnek a nemzeti kisebbségek szükségletei kielégítésére előrelátott eszközeinek felosztásáról szóló határozatot.

(9) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa elnökének javaslatára meg fogja hozni a szakszolgálat belső rendjéről szóló szabályzatot.

(10) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa döntéseit tagjai többségének szavazatával hozza meg.

(11) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa munkaterve, pénzügyi terve és zárszámadása, valamint a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának az állami költségvetésben a nemzeti kisebbségek szükségletei kielégítésére elkülönített összegek elosztására vonatkozó végzései, meg fognak jelenni a hivatalos lapban (Narodne novine).

(1) A nemzeti kisebbségek alkotmányos, ezen Alkotmánytörvénybe foglalt, valamint egyéb törvényekkel meghatározott jogai és szabadságai megvalósulását saját jogkörükben az illetékes állami közigazgatási szervek ellenőrzik.

(2) A Horvát Köztársaság kormánya koordinálja az állami közigazgatási szervek munkáját ezen Alkotmánytörvény, illetve a nemzeti kisebbségek számára fontossággal bíró kérdéseket szabályozó egyéb törvények életbe léptetése folyamán.

(3) Évente legalább egyszer a Horvát Köztársaság kormánya beszámol a Horvát Szábornak ezen Alkotmánytörvény megvalósulásáról és az állami költségvetésből a nemzeti kisebbségek szükségletei kielégítésére elkülönített eszközök felhasználásáról, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa pedig, a jogkörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatosan, félévenként számol be a Horvát Szábornak, illetve ennek a nemzeti kisebbségek jogai megvalósításának követésével foglalkozó szervének. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa ezenfelül negyedévenként beszámol az állami költségvetésből a nemzeti kisebbségek szükségleteinek kielégítésére elkülönített eszközök felhasználásáról is.

(1) A Nemzeti Kisebbségi Tanácsok, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői felkérhetik az illetékes állami közigazgatási szervet a helyi önkormányzati egységek szervei ezen Alkotmánytörvény, illetve az egyéb, a nemzeti kisebbségek jogait és szabadságait szabályozó törvények életbe léptetésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzésére, illetve kérhetik az állami közigazgatási szerveknek a helyi önkormányzati egységek szervei felé irányuló intézkedését, a törvényes előírások betartása érdekében, amiről tájékoztatják a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát, amely a továbbiakban köteles állásfoglalásairól tájékoztatni a Nemzeti Kisebbségi Tanácsokat, illetve a nemzeti kisebbségek képviselőit.

(2) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa felkérheti a Horvát Köz¬társaság kormányát az állami közigazgatási szervek ezen Alkotmánytörvény, illetve az egyéb, a nemzeti kisebbségek jogait és szabadságait szabályozó törvények életbe léptetésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzésére, illetve kérhetik ennek az állami közigazgatási szervek felé irányuló intézkedéseit, a törvényes előírások betartása érdekében.

(3) A Nemzeti Kisebbségi Tanácsok, a nemzeti kisebbség képviselői, illetve a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa jogosult, összhangban a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságáról szóló alkotmánytörvénnyel, pert indítani a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságánál, amennyiben saját megítélése szerint, illetve a nemzeti kisebbségek tagjai kezdeményezése folytán úgy találja, hogy a nemzeti kisebbségek ezen Alkotmánytörvény és egyéb törvények által előírt jogai és szabadságai meg lettek sértve. VI. Átmeneti és zárrendelkezések

(1) Ezen Alkotmánytörvény 19. cikkelyének rendelkezései a törvény jogerőre emelkedésének napjától vannak érvényben, s a Horvát Szábor képviselőinek megválasztása ezzel összhangban lesz rendezve.

(2) A helyi önkormányzati egységek és a területi (regionális) önkormányzat képviselő-testületei, amelyeknek megbízatási időszaka folyamatban van, s amelyekben nem valósult meg a kisebbségi képviselők részvétele ezen Alkotmánytörvény 20. cikkelyével összhangban, az Alkotmánytörvény jogerőre való emelkedésétől számított 90 napon belül a nemzeti kisebbségek megfelelő számú tagjával lesznek kiegészítve.

Az ezen Alkotmánytörvényben foglaltak egy része sem értelmezhető olyan jognak amely a nemzetközi jog alapelvei, de különösen a Horvát Köztársaság szuverenitása, területi egysége és függetlensége ellen irányuló tevékenység vagy cselekmény alapjául szolgálhatna.

Ezen Alkotmánytörvénnyel nem változnak, sem nem lesznek semmissé nyilvánítva a nemzeti kisebbségek nemzetközi szerződésekbe foglalt jogai, melyek a Horvát Köztársaság alkotmányával összhangban a Horvát Köztársaság belső jogrendjének részét képezik.

(1) A Horvát Köztársaság kormánya ezen Alkotmánytörvény jogerőre való emelkedésétől számított 90 napon belül ki fogja nevezni a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának tagjait, alelnökeit és elnökét.

(2) Amennyiben az e cikkely első bekezdésében feltüntetett határidőn belül nem alakulnának meg a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok, illetve ezek nem javasolnak jelölteket a Horvát Köztársaság kormányának, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát az ezen Alkotmánytörvény 36. cikkelyének első bekezdésének második álbekezdése, illetve 2. bekezdése rendelkezései alapján kinevezett tagok fogják képezni.

(3) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa Szakszolgálatának felállításáig a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa szakmai és adminisztratív ügyeit a Horvát Köztársaság kormányának Kisebbségügyi Hivatala fogja intézni.

(1) Ezen Alkotmánytörvény jogerőre való emelkedésének napján érvényét veszti a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának használatáról szóló törvény (Narodne novine, 51/00. szám) 1. pontja 1. bekezdésének 4. cikkelye.

(2) Ezen Alkotmánytörvény jogerőre való emelkedésének napján érvényüket vesztik a helyi önkormányzati egységek és a területi (regionális) önkormányzatok képviselő-testületei tagjainak megválasztásáról szóló törvény (Narodne novine, 33/01. szám) 9. cikkelyének a helyi önkormányzati egységek és a területi (regionális) önkormányzatok képviselő-testületei tagjainak a nemzeti kisebbségek sorából való választását illető rendelkezései, s egyúttal érvényüket vesztik a helyi önkormányzati egységek és a területi (regionális) önkormányzatok képviselő-testületei tagjainak megválasztásáról szóló törvény 61. cikkelyének rendelkezései is.

Ezen Alkotmánytörvény jogerőre való emelkedésének napján érvényét veszti a Horvát Köztársaság emberi jogokról és szabadságokról és a nemzeti és etnikai közösségek vagy kisebbségek jogairól szóló Alkotmánytörvénye (Narodne novine 65/91., 27/ 92., 34/92 - tisztázat, 51/00. és 105/00. - tisztázat).

Ezen Alkotmánytörvény a hivatalos lapban (Narodne novine) való megjelenésének napján lép életbe. Minősítés: 016-01/02-01/01 Zágráb, 2002. december 13.


Horvát Szábor
A Horvát Szábor elnöke
Zlatko Tomcic, s. k.